Beethoven Budán - Pál István és bandája
2016.05.08 10:21

Amikor Beethoven 1800-ban Budán járt, Magyarországon már javában kezdtek elterjedni a fénykorukat valamivel később élő cigánybandák, hiszen az első ismert zenekart nagybőgős férjével és zenész sógoraival a prímás Czinka Panna alapította 1728-ban. A híres hegedűst leggyakrabban férfiruhában, pipával és hangszerével ábrázolták, és így is temették el 1772-ben Gömörben, mindössze két évvel Beethoven születése után. Munkásságát sajnos nem sikerült dokumentálni, így csak találgathatunk, hogy a neki tulajdonított nóták vajon eredetiek-e, de szerencsére a későbbi korok már jobban felfejthetők, hiszen a reformkorban az arisztokrata udvarokban, a szalonokban és a szórakozóhelyeken, kávéházakban is megjelentek a cigányzenekarok. A városi, kávéházi cigányzene mellett a falusi cigányok többnyire az akkori magyar (vagy más nemzetiségi) népzenét játszották, így a stílusrétegeket felfejtve már egy fokkal könnyebben rekonstruálható a korabeli népzene és talán a városi cigányzene is.

Mindenesetre erre vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának vezetője, a nagyszerű, Liszt-díjas prímás, Pál István „Szalonna” és bandája, akik tavaly ünnepelték fennállásuk tízedik évfordulóját.De ahogyan Beethovennek is többnyire nemesurak előtt kellett játszania, úgy már „Szalonna” is elmondhatja magáról, hogy szerepelhetett előkelő közönség előtt, hiszen muzsikált már Károly hercegnek és a néhai Vasladynek, Margaret Thatchernek is, akiket lenyűgözött a magyar népzene, és személyesen gratuláltak a zenésznek. 

Hírlevél

Programok

Hirdetés